Lassan egy éve, hogy a vadász kilépett újra a kunyhójából. Hosszú ideig a saját kezével összetákolt építmény rabja volt. Időnként felmerült benne, hogy kidugja borostás, kócos ábrázatát az ablakon, hogy érezze az eső jellegzetes illatát. A tavasz beköszöntével felébredt benne a vágy, hogy végigjárja a rejtélyes rengeteget és lássa, ahogy a vadak ifjaikat terelgetik első lépteiknél. De régen díszítette már vadvirág bokréta az étkezőasztalt. ...
Egy lány és egy fiú szerelembe esnek. Az egyenlet a következő: 1+1=1. Matematikailag nem stimmel, de mégis így van. Aztán telik-múlik az idő és kiderül, hogy ehhez az egyhez szerteágazódóan sok törtrész is tartozik. Tehát 1=1+x, ahol x 1-től három jegyű számig terjedhet és x halmazába tartozhatnak rokonok, barátok, ismerősök, háziállatok. Egyre kacifántosabb ez a kapcsolati algebra.
Kémiai tényezők is belejátszanak az egyenletbe, ami végképp megbolygatja ...
A vízpart kopik, formálódik, a víz összetétele, a vízfenék ezzel együtt változik.
Évek telnek. Barátságok jönnek-mennek, felélednek. Nem hittem. Most már tudom.
Nehezen engedem el azokat, akik fontos szerepet töltöttek be az életemben. Lehet nem látszik, nem érződik, nincs kimondva, de rengeteget rágódok, gondolkozom, mi lehet velük és miért alakult így.
Más, mint egy véget ért szerelmi kapcsolat után és mégis hasonló. A szerelem és a mély ...
Félelmek ti mocskos lények,
Kik a múltból eredtek
És a jelenben a fejemhez fegyvert szegeztek
Aggodalmak és hibák,
Miért kezdtek velem minden egyes nap vitát
Tisztán látás hol a helyed?
Miért nem lehet csak veled?
Önsorsrontó cselekedetek
A vállamról ideje, hogy menjetek.
Nincs más vágyam, mint a jelenben élni,
Az itt és mostban égni és élvezni.
Elfogadni annak minden hibáját,
Ahogy a múlt és eljövendő botlását.
Nem ...
Amikor nem volt még rá precedens, amikor nincs még válasz, amikor a meglepődés olyan erős, hogy aggállyá alakul.
Az történt, hogy felhívtam ma este az egyik, még klasszikus darabokat játszó színház ültetőjét, ugyanis csütörtök este elektromos rollerrel szándékoztam színházba menni. Teljesen járható útnak láttam. Mivel összecsukva kis helyen is elfér, az volt az ötletem, hogy a ruhatárba leadom. Azért egy halk hang a fejemben egyre csak azt pusmogta, hogy ...
Mi lenne ha? Nincs szükségem új cipőre, kabátra, insta hozzászólásra, de szép, kényelmes, tetszik a perspektívája. Annyira igaz, hogy nem kell semmi, mégis jól esik a pénzt elverni. A világ vêge bármely nap jöhet, hova tegyem akkor a betétkönyvet. Dolgozz, hogy ki tudd fizetni a számlát és magadra aggass még két világmárkát. Mi kell nekem ebből valójában, csak egy kiskutya kunyhóm ajtajában. Minden ami élet közeli a pénztárcámnak csillagokközi. Egy kis ...
Mind ugyanonnan és ugyanoda.
Közös a játszótér,
A tét komoly,
A nehezítő tényező
maga a konok ego.
Akarunk még élni?
Tanuljunk meg egy ütemre lépni!
Pendüljön a szívünk egy húron,
ne mindig más akkordon.
A bajnok csapatunk az élet,
hadd szurkoljak hát együtt véled.
Szívünk egy ritmusra ver,
Jelentsen már mást az, hogy ember.
Ne azt a mohó, buta állatot,
ki az önimádatra rákapott.
Mint éhes kutya csontra,
...
Egy feladat. Csak egy! Egyszerűnek tűnik. Szeretni magamat. Nekem önmagamat.
Csaknekem nehéz?
Elemiennehezemre esik, pedig azt hiszem azt sugárzom: Húdevidámfaszacsajvagyok. De közben tudok-e szeretni igazán, ha magamban nem találom, amit úgy elfogadóan szeretnék? Álszeretet, álmagabiztosság?
Így nehéz elhinni, hogy más elvisel, tud szeretni és kitart mellettem, mikor saját magamat bosszantom. Legszívesebben meg rohadtul üvöltenék magammal, állj már ...
Felemelkedni. Ezt szeretném.
Meddig? Ki mondja meg? Hogy érem el? Ki mutat utat?
A belső tűz erősödik, feljebb csavarom a szabályozót, a meleg levegő felfelé indít. Az irány megvan. Az első technikai kérdés, mennyire tápláljam a tüzet? Felmerül bennem, hogy az utamba kerülnek akadályok, jönnek majd váratlan időjárási jelenségek. Csak olyan sebességgel érdemes haladni, hogy irányítható maradjon. Hogy számítom ki? Hogyan szabályozom? Egyenletesen, ...
