Felemelkedni. Ezt szeretném.

Meddig? Ki mondja meg? Hogy érem el? Ki mutat utat?

A belső tűz erősödik, feljebb csavarom a szabályozót, a meleg levegő felfelé indít. Az irány megvan. Az első technikai kérdés, mennyire tápláljam a tüzet? Felmerül bennem, hogy az utamba kerülnek akadályok, jönnek majd váratlan időjárási jelenségek. Csak olyan sebességgel érdemes haladni, hogy irányítható maradjon. Hogy számítom ki? Hogyan szabályozom? Egyenletesen, egyenesben tudom tartani? Kizárt. A kontrollvesztés növeli a hőt. Higgadj le, különben kiégsz!

Türelmetlen vagyok. A körülmények kiszámíthatatlanok. Fáraszt minden lehetőséggel kalkulálni. Kell egy bizonyos rugalmasság. Egy biztos pont. Ami én kell, hogy legyek. 

Már repülök. Emelkedek! Ijesztő elsőre. Ismeretlen érzés. De minden izzadtságcseppje megéri, mert az elém táruló táj felemelő. Szó szerint. Más szemszög, más távolság. Elérhetővé válnak eddig nem ismert pontok.

Az adrenalin felszökik, a pulzus szaporább. Azt hiszem tisztábban látok. Pillanatnyilag. 

Aztán a felhők felé érek, hisz kidobtamtam egy-két homokzsákot. Megléptem. Büszke vagyok és egy igazi kemény gyerek. Ki ha én nem!?

Pedig még nem. Innen most minden újból homályos, bizonytalan.

Akad még pár zsák. Ezek viszont nehezebbnek tűnnek. Az ijedtség sokkolva lemerevítő érzése, a hirtelen magasságból származó, testemre ható légnyomás bénító.

Míg nem bírom megemelni addig rajtam nehezednek. Abszurd. Hogy emeljek meg valamit, ami elnyom?

Ez edz. Amint elviselhetőnek érzem magamon a súlyát, meg is tudom majd mozdítani és zsupsz repülhet is a mélybe, de addig kell, hogy csak olyan emelkedést  vállaljak be, amivel elbírok. Tesztelem magam. Sérülök, felépülök.

Néha olyan nehezek, hogy azt érzem átszakítják a léghajó alját és együtt zuhanunk a mélybe. Remegek, üvöltenék,  sírok.

Edzem ezt a dacos, kemény fémet, a hajó teljes testét. A lelkem és gondolkodásom ötvözetét. Flexibilissé akarom formálni. Hisz ezzel vívom a harcaimat.

A zsákokban lévő homokból később üveg lesz. A végén a nehéz, kusza tömegből egy tükröződő, átlátszó felület. Belenézhetek és megláthatom mivé formáltuk egymást az idő során.

Majd mikor belelátok az elhagyott csomagjaim szilárd és letisztult formájába már én is elég érett leszek, hogy szembenézzek azzal aki voltam és vagyok.